Nagyot esett az életminőségem az elmúlt évtizedben. Régebben ettem húst is és néha drágább ételeket is, így is csak a jövedelmem 33 %-át költöttem élelemre. Ami kellett azt meg tudtam venni, még ha csak használtan is. Általában volt munkám, albérletben laktam a külvárosban. Piára, dohányra mindig futotta.

Manapság keveset eszem, szinte csak alapételeket: lisztet veszek, abból csinálok tésztát, lepényt. Néha zöldség, szójabab. Szinte soha sincs munkám, az alapsegélyt kapom. Sikerült egy szuterént bérelnem a belvárosban, ami jó, mert igaz soha nem süt be a nap, de nem is melegszik fel. Sajnos nem vagyok egészséges, sokat szenvedek, a gyógyszerek drágák, nincs rá pénz. Dohány helyett olcsó növényi származékokat szívok, pia is csak pancsolt kerül, ha kerül. Nem fogok megöregedni, remélem.