Mi vár ránk, mit tehetünk és mit nem teszünk?

Hogyan alkalmazkodjunk a klímakatasztrófához?

Hogyan alkalmazkodjunk a klímakatasztrófához?

Ha a Marson élhetünk, akkor a Földön is!

2019. július 29. - Dienes Tibor

Olvasom a hírekben, hogy vannak olyan anyagok, amelyek lehetővé teszik,hogy a Marson vagy a Holdon emberi lakhatásra alkalmas épületeket, sőt településeket építsünk.
Márpedig a Föld a klímakatasztrófa után is sokkal több feltételt biztosít az élethez, mint a fenti két égitest. Sőt még csak el se kell utazni oda. Adódik a következtetés: ezeket az anyagokat alkalmazzuk inkább a Földön...

Környezetszennyező szórakozásaink 5.

Turizmus

A legpusztítóbb iparágak egyike. Csak címszavakban:
- A turistáknak utazniuk kell, nagy távolságokra repülővel, autóval, feleslegesen szennyezve a környezetet.
- A turisták a távolban is megkövetelik az otthoni dolgokat, ételeket, körülményeket. Tiszta csapvíz, palackozott ivóvíz, ismert italok, otthon is kapható ételek. Ezek nagy részét importálják a célországba, ami szintén környezetszennyező.
- A turisták szemetet termelnek, naptejjel szennyezik a tengert, megkövetelik a higiénikus előrecsomagolt termékeket, sok vizet használnak sok szennyvízzel.
- A turisták shoppingolnak. Ajándékokat vesznek, ami nem kell senkinek, és javarészt Kínából jön. Megvesznek mindent, ha kell ha nem. Van amikor az otthon termelt árut veszik meg nyaraláskor, akár olcsóbban is.
- A turisták átadják a fogyasztási szokásaikat a helyieknek. Pazarolnak, szennyeznek és ezt a helyiek is utánozzák. Tehetik, mert a turisták generálta jövedelemből futja.
- A turisták tönkreteszik a tájat, az élővilágot, de még a városokat is. Hazaviszik azt is amit nem szabad.
- A turisták unatkoznak és hülyeségeket is csinálnak. Nem tisztelik a helyieket, sokszor rombolnak.
- A turisták oda is elmennek, ahol semmi keresnivalójuk: Antarktisz, hegycsúcsok, korallzátonyok. Rombolják az ökoszisztémát.
- A turisták szórakozni akarnak, akkor is, ha ezzel mindenki mást zavarnak. Zaj- és fényszennyezést generálnak.
Ráadásul a turisták nem is világot látni mennek, hanem csak el akarnak dicsekedni azzal, hogy hol jártak.

Régen utazók voltak, akik meg akarták ismerni a világot. Elfogadták a helyieket, alkalmazkodtak, nem okoztak kárt.

Csökkentsük a születésszámot!

Több helyről is bombáznak azzal, hogy milyen jó lenne ökológiailag, ha nem születnének meg a nem kívánt gyermekek. A hirdetők szerint akár 40 %-ot is elérheti a nem kívánt gyerekek aránya. Az egyik alapítvány azzal kecsegtet minket, hogy ha havi 3000 Ft-ot fizetünk nekik, akkor már nem is kell visszafognunk a fogyasztásunkat, mert tettünk valamit a föld megmentéséért.
Elsőre igaznak tűnik a dolog, támadhatatlan az okfejtés. Hiszen kevesebb ember kevesebbet szennyez és senki se sajnálja a nem kívánt gyereket, ha nem születnek meg. Legfeljebb azok, akik örökbe fogadnának.
Másodikra már vannak zavaró tényezők: 
- A project célja - a születésszám csökkenés - magától is megvalósul. Ahol az emberek beköltöznek a városba, jobban élnek, többet tanulnak, ott kevesebb gyerek születik. A gazdasági fejlődés szinte mindenhol születésszám csökkenést hozott.
- A célt az oktatással és a fogamzásgátló eszközökhöz való hozzáférés könnyítésével érnék el. Lehet, hogy a nagy nyomulás mögött ezek gyártói állnak?
- A programot a szegényebb országokban vezetnék be, ahol az emberek karbonlábnyoma jóval alacsonyabb, mint a fejlett országokban. így a megtakarítás is kisebb, mintha a gazdagok csökkentenék a fogyasztásukat.
- Ezzel a módszerrel a környezetterhelés csak lassan csökkenthető, inkább a növekedése lassítható. Ha csökken a születésszám, akkor se biztos, hogy megfordul a trend és kevesebb ember lesz. 
- Az anyagokban nem találtam egy számítást sem arról, hogy ezzel a módszerrel kb hány gyerekkel kevesebb születik, és ezt mégis hogyan lehet ellenőrizni?
A másik gondom az, hogy a népesség csökkentését a gyerekszületés drasztikus csökkentésével csak lassan lehet elérni, de nagyon durva hatásai lesznek. Hiszen ha nincs elég fiatal, ki tart el minket ha megöregszünk? Ki dolgozik értünk? Ha lecsökken a fiatal népesség,akkor az öregek se élhetnek olyan sokáig mint most. 

A klímaváltozás nem csak klímakatasztrófa lehet!

Sokan gondolják, hogy nemsokára itt a világvége és kihal az emberiség, vagy csak nagyon kevesen élik túl a klímaváltozást. Sajnos ez is benne van a pakliban, mert ha hülye politikusokra hagyjuk a világot, akik képesek uszítani, gyűlöletet, háborút szítani,akik hamis képzeteket keltenek az emberekben arról, hogy visszahozható a régi  jólét mert mások a hibásak, akkor sajnos nagyon sokan halnak majd meg. 
De lehet olyan forgatókönyv is, hogy az emberek elkezdenek villámgyorsan alkalmazkodni a változásokhoz. Együttműködve, egymást segítve. Ez persze lemondást jelent, hiszen nagyon sok embernek kell majd alacsonyabb életszinvonalon élnie, jóval kisebb területen.
Le kell mondani az utazásról, a húsról, a hobbiállatokról, a rengeteg cuccról, a nagy házakról, a saját autóról. De nem kell lemondani mindenről, hiszen a tudományos eredmények, az internet, a gyógyászat eredményei, a robotok velünk maradnak. Mivel jóval kisebb lesz a fogyasztás, de a technológia fejlett marad, ezért nem kell majd sokat dolgozni, hiszen kevesebb munkával is létrehozhatóak a szükséges javak.
Persze lesz sok konfliktus, és probléma, de ha azt nem élezni, hanem megoldani akarjuk, akkor nem a kipusztulás vár ránk. Az emberiség létszáma csökkenni fog, hiszen a betegek, öregek nehezen bírják majd a klímaváltozást és jóval kevesebben vállalnak majd gyereket is. De egyszer beáll az egyensúly, amikor mindenki megfelelő színvonalon élhet újra, úgy hogy csak annyit használ fel, amennyit a Föld meg tud teremteni, azaz fenntartható lesz az élet.. Reméljük utódaink tanulnak majd a mi hibáinkból.

Gondoljunk a jobb jövőre!

Ha az ember belegondol abba, hogy mi vár rá a klímakatasztrófa idején, akkor könnyen elvesztheti az életkedvét. 
Ez az öko-szorongás.
Hogyan lehet ez ellen tenni? 
Az ugyanis csak ideig-óráig elég megnyugvás, ha klímatudatosan élünk, hiszen még csak a kisebbség tesz így, a többség folytatja a szennyezést, így a katasztrófa nem tűnik elkerülhetőnek.
Kitalálhatunk egyéni menekülési utakat is, építhetünk bunkert magunknak, de ez sem állítja meg a változást és csökkenti a szorongásunkat.
A legjobb módszer, ha elkezdünk tenni valamit közösségben. Ha optimista arcokat látunk magunk körül, mi is jobban érezzük magunkat. Ha másokat is rá tudunk venni a klímatudatos életre, akkor nagyobb eséllyel kerüljük el a katasztrófát. Ha pozitív jövőképet látunk magunk előtt, akkor nem a rosszra koncentrálunk, hanem a jobb jövőre.
Én a saját szorongásomat úgy csökkentem, hogy elkezdtem a Holigent közösségek szervezését. Akit érdekel a téma, itt talál több információt:

https://www.facebook.com/holigentbudapest

 

A káposzta is megmarad és a kecske is jóllakik?

Sokan mondják, hogy a klímakatasztrófát csak a széndioxid kibocsátás drasztikus csökkentésével érhetjük el. de ezt a döntéshozók nem támogatják, hiszen ezzel a fogyasztást is csökkenteni kellene. Kevesen fogadják el, hogy csökkenjen az életszínvonaluk, munkanélküliek legyenek, csak azért, hogy később jobb legyen az emberiségnek. A többiek inkább klímaszeptikusok lesznek, tagadják a felmelegedést. Mint korábban is írtam, politikust klímavédelmi fogyasztáscsökkentő programmal soha nem választanak meg. Lásd: https://klimatuleles.blog.hu/2019/01/29/a_klimakatasztrofa_eljovetele_812

A The Economistban olvastam, hogy van olyan megoldás, ami kiiktatja ezt a problémát: a geoengineering, a klímaváltoztatás. A cikk példája szerint aránylag olcsón meg lehet azt oldani, hogy kéndioxidot juttassanak a levegőbe, ezt már egy gazdag ország is megteheti egyedül. Így nem kell a fogyasztást drasztikusan csökkenteni, több időnk marad leállni a széndioxid kibocsátással, sőt egy új üzleti tevékenység is keletkezik, állami forrásból, ami növeli a GDP-t.

A gond csak az, hogy amikor a kéndioxid leszáll a felső légkörből és keveredik a felhőkben levő vízzel, akkor savas eső lesz belőle, ami elpusztítja a növényzetet. De az emberiség nyer pár hűsebb évet legalább.

 

Ötletek a múltból

Sokan gondolkoznak azon, hogyan lehetne a sok csomagolást megspórolni, ezzel is csökkenteni a környezetszennyezést. Pedig nem kell sokat gondolkozni, elég visszatekinteni a múltba.
Látogassunk meg egy korbeli közértet:
A kenyeret, a felvágottat, a húst, a sajtot pultból mérték ki, és papírba csomagolták.
Az üdítőitalokat, a sört, az ásványvizet, a tejet és a folyékony tejtermékeket visszaváltható üvegben árusították.
A vegyiáruk java részét: a szappant, a mosószereket papírba csomagolták. Folyékony szappan, mosószer nem volt. Ami folyékony volt - hypo - azt üvegbe tették, vagy nagyon erős műanyagba. A kozmetikai cikkek is üvegben voltak.
Műanyagzacskó helyett papírba tettek mindent.
A kimért árut - zöldség, gyümölcs - egy tálcában lemérték, majd beleöntöttük a szatyrunkba. ( Nem volt önkiszolgáló )
Bolti nejlonzacskó helyett saját vászonszatyorba vagy damilneccbe raktuk az árut.
Természetesen lassan megjelentek az első műanyagok: tejfölösdoboz, tejeszacskó, vegyszeresflakon. Kényelmesek voltak, mert nem kellett cipelni az üveget haza és vissza. Egyszerűbb volt mindent műanyagba rakni, meg higiénikusabb is. A rejtett költségekre meg csak most döbbenünk rá.

A múltunk lesz a jövőnk?

Sokan mondják, hogy a klímakatasztrófa nem hasonlítható semmilyen korábbi történelmi eseményhez. Ez így igaz, de azért vannak olyan előzmények, amelyek megmutatják, hogy mi vár ránk.
Ezelőtt száz évvel egy szegénysorsú magyar munkás vagy nincstelen paraszt élelmezése nagyon egyszerű volt. Alapja a liszt volt, amiből lepényt, kenyeret, tésztát készítettek. A megevett étel túlnyomó többsége kenyér volt - kenyéren és vízen éltek - vagy tészta, híg levesben, vagy főve valamivel. Akiknek volt rá pénzük, zsírt is adtak hozzá, úgy táplálóbb volt. A krumpli volt a második legfőbb ételük, sütve, főve, tésztával. Húst keveset ettek, általában csak ünnepnapokon, inkább a szalonna volt a hús. Amikor termett és olcsó volt, vagy lehetett szedni, akkor ettek zöldséget, gyümölcsöt. Hús helyett a hal jöhetett még szóba, a sózott hering még nálunk is olcsó volt, de a halászoktól is lehetett vásárolni édesvízi halat. Természetesen mindezt nem feldolgozva vették, maguk tisztították a halat, nyúzták az állatokat, készítették el a lisztből a tésztát, a kenyeret.
Akinek volt földje és állatai, annak már több minden jutott az asztalára, hetente ettek húst, volt tojás, ha volt tehén, akkor tej, tejtermék is - túró, tejföl, sajtot nem csináltak.
Pedig akkor még nem volt se túlnépesedés, se klímaváltozás.

Környezetszennyező szórakozásaink 4.

Shoppingolás

A vásárlás nálam azt jelenti, hogy megvesszük amire szükségünk van. Előre kitaláljuk mi kell, megrendeljük a neten vagy megvesszük a boltban. 
A shoppingolás az amikor csak a vásárlás, a birtoklás öröméért veszünk valamit. Olyat, amire egyáltalán nincs szükségünk, vagy nem igazán kell, meglennénk nélküle. Ez a legborzasztóbb környezetszennyezés, hiszen olyan dolgokat veszünk, amit környezetszennyezéssel állítottak elő, szállítottak hozzánk és amit mi sem használunk, csak a helyet foglalja. Rengeteg bolt van, ami csak ilyen felesleges dolgokat árul: szuvenír boltok, a (Flying ) Tiger és más design boltok, de minden boltban van sok olyan felesleges cikk, amire nincs szükség.
Rengeteg erőforrás megy el ezekre az árucikkekre és rengeteg szennyezéssel jár. Legközelebb, ha elmegyünk shoppingolni és valamit meg akarunk venni csak azért, mert szép vagy hátha szükség lesz rá, vagy valakinek ajándékba adjuk, mert ugyan tippünk nincs, hogy mit szeretne, de adni kell neki valamit, és biztos örülni fog a 27. vicces bögrének. Inkább ne vegyük meg mi is jobban járunk.

Mit mondjak a gyereknek?

Aki belegondol abba, hogy mi vár ránk és van gyereke, abban már biztosan felmerült, hogy mit mondjon neki? Mire készüljön? Ha megkérdezi, hogy mi lesz vele, mi legyen a válasz?
Mit mondjak neki, mit tegyen most, ha rákérdez a jövőjére? Tanuljon az iskolában értelmét vesztő dolgokat? Éljen, mintha nem lenne holnap? Készüljön fel arra, hogy egyre rosszabb lesz? 
Mennyivel egyszerűbb azt mondani, amit az emberek túlnyomó többsége mond: Nem lesz semmi baj, csak humbug az egész.

süti beállítások módosítása